2011. augusztus 30., kedd

Azt hittem soha nem íródik meg bejegyzés!

Lenne miről írnom, már csak azért is, mivel majdnem 1 hónapja nem jutottam ide. Olivérem 8 hónapos bejegyzése volt az utolsó és lám 5 nap múlva 9 hónapos lesz! Hihetetlen, hogy mennyire repül az idő. Azt sem tudom hol kezdjem...
Nem volt téma itt a blogon az a nehéz helyzet, amiben fél évig élt a családunk. Ennek oka többek között az, hogy olyan személyek is olvashatják a blogunkat, akik előszeretettel csámcsognak bizonyos dolgokon. Apának 6 hónapig nem sikerült munkát találnia és ez rettenetesen nehéz napokat hozott az életünkbe. Gondolom senkinek nem kell ecsetelnem, hogy miben volt nehéz...lényeg, hogy 15-e óta Apa újra dolgozik, reméljük hosszú távon így is marad! Nagyon örültünk a munkának és annak, hogy talán gondtalanabb hónapok következnek ezután. Teljesen leszívott az elmúlt időszak lelkileg. Most pedig, hogy Apa dolgozik, újra bele kell rázódnom a két fiúval való egyedüllétbe. Elszoktam tőle és egyenlőre akadnak súrlódások, de szép lassan rendeződnek majd a dolgok.
A fiúk...
Olikám nagyon sokat fejlődik napról napra. Elkezdett darabos ételeket enni. Követeli magának, amit Dávid eszik. Így eljutottunk odáig, hogy egyszerre kell bevinnem a reggelit nekik, mert különben hiszti van Oli részéről. Imádja a kenyereket (májkrémes, vajas) és az egyéb kajákat is. Tészták, főzelékek, krumpli minden formában. Mind két fiú nagy krumpli evő, aminek örülök! Nagypapám ugyanis nem szereti...mái napig nem értem miért?!
Teljesen stabilan ül és érdekli már a mászás, állás és a menés is. Pár hét és szerintem mászni fog. Napról napra ügyesebb. Tapsol...nagyon élvezi! Imádja Dávidot. Lesi és szerintem raktározza el, hogy hogy is kell rosszalkodni felsőfokon. Amint lehet kamatoztatja majd. :-)
Le tud már csúszni az ágyról és áll az ágy mellett. Mától tartja a cumisüvegét! Imád pancsolni és játszani. 80-as ruhákat hordunk. Dávid ekkor már olyan nagy volt Olihoz képest! Ő még mindig olyan pici babás nekünk! És ez jó! :-) Nagyon bújós! Ha álmos vagy csak azt akarja, hogy felvegyük, belénk kapaszkodik és a fejével odabújik hozzánk. Nagyon édes, hihetetlen kispasi. Kialakult a napirendje! Reggel olyan 6 és 7 között kell valamikor. Peluscsere, átöltözés, reggeli, játék és olyan 9-10 között valamikor elalszik. Nem sokat alszik, nem egy alvós baba. Fél és 1 óra közötti időtartamokat produkál napközben. Aztán felkel és ismét játék, majd ebéd és játék. Ezután olyan 14:30 körül alszik ismét. Délután kaja és játék a program. Este 18:30 és 19 óra között fürdetünk, vacsora és általában 19:30 körül már alszik is. Ha csúszik, akkor az azért van, mert délután később aludt el és így később is kelt. 
Dávidkám igazi 2 éves nagy fiú lett. Ma pontosan 25 hónapos!  Napról napra folyékonyabban beszél. Nem csak szavakat mond, hanem mondatokat is már. Persze rövideket, de mondatokat. :-) Ilyenek például:
Hozz inni/enni!
Anya! Gyere!
Oli leesel!
Nincs adás!
Anya! Nem jó a TV.
Menjünk!
Oli rossz! :)
Nincs több inni.
És ehhez hasonlók. Nagyon büszke vagyok rá! Mindent ismétel és próbálja kimondani, amit mi mondunk. Sokat néz mesét. Minimaxot és DVD-ket. Kedvenc a Bajkeverő majom, a Micimackó és Eperke! :-))
Ezekből sokat tanul és ezek legalább értelmes mesék.
Próbálkozunk a színezéssel és a rajzolással. Még annyira hosszan nem köti le, de alakulunk. Szépen megtanult enni egyedül és a pohárból való ivás is egyre ügyesebben megy. A szobatisztasággal is nagyon jól haladunk. Egész nap elvan pelus nélkül, magától ráül a bilire, ha kell, de néha a WC-re akar menni és már oda is produkált. Alváshoz és utcára természetesen még használjuk a pelenkát.
Nagyon értelmes és okos kisfiú. Mindent megért, amit mondunk neki. Teljesen megérteti magát. Napirendje teljesen kialakult. Reggel 6:30 és 7:15 között ébred. Pelus le, átöltözés és reggeli. Aztán játékkal és mesenézéssel telik a nap. Egyszer alszik napközben 11 és 12:30 között valamikor elájul és 2-3 órát alszik. Délután játszótérre szoktunk menni, persze nem minden nap, ahogy alakul. Majd este 18:30 és 7 óra között fürdik Ő is, vacsi, TV és olyan 20 és 21 óra között alszik el. Olival nagyon jól megvannak, nagyon szeretik egymást. Néha még túlcsordul a szeretete, de talán ritkultak ezek is. Jövőre óvoda, Olinak meg bölcsi! Várom is meg nem is! Furcsa lesz...de van még egy évünk hárman együtt!
Édesanyám 1 hét múlva utazik Antibes-be, Dél-Franciaországba. Sok szép helyre fog eljutni, ami régi nagy vágya volt már! De ez egy másik bejegyzés lesz! Nagy az izgalom mindenkiben! Reméljük, hogy minden rendben lesz és mindent el tudunk intézni még addig! Annyira szeretném, hogy nagyon jól érezze magát ezen az utazáson! Hiszen annyira megérdemli! De erről később...


7 megjegyzés:

  1. Nagyon sokan küzdenek hasonló gondokkal, és a kárörvendők nagy része, csak azért csámcsog, hogy ne kelljen a saját gondján gondolkodni!
    Nagyon nagy problémátok volt, de remélem, egy időre legalább, rendeződik, vagy fellégezhettek.
    Hiába a nagy szavak! A "gyerek mindenre megoldás, akkora boldogság!"
    Amikor kemény problémákkal kell szembenézni, akkor nagyon jó, hogy van, aki rád mosolyog és megölel, de sajnos a megoldás nem jön létre ettől!!
    Tiszta szívből kívánom, hogy tartós legyen a megoldás, és tényleg a gyerekek kerülhessenek a központban!
    Gyönyörűek a fiúk, és nagyon szépen fejlődnek!!!:)))

    VálaszTörlés
  2. Köszi Adri a kedves szavaid! Reméljük a legjobbakat!

    VálaszTörlés
  3. Szuper Fiacskáid Vannak!!!! Ne tőrődj senkivel!!!! Írd le nyugodtan ami,szívedet nyomja,Mi itt vagyunk neked!!!!
    Puszik!!!!

    VálaszTörlés
  4. Örülök, hogy megoldódott a problémátok!
    Mi is voltunk ugyanebben a helyzetben. Amikor szülni mentem a fiammal, akkor mondta a férjemnek a főnöke, h kicsit menjen haza hozzánk pihenni...majd szól ha megint menni kell(nem volt bejelentve) Azután pedig elfelejtette visszahívni. Ezután nem talált melóhelyet, csak nagyon ritkán... szinte ingyen tudott dolgozni..(havi 5-6 alkalommal max.2000 Ft/nap-ért)
    Addig sem voltunk gazdagok, de azután... két kemény éven keresztül szenvedtünk... számlákba csak bele-bele tudtam fizetni, kaját a barátaink, és a család hordta nekünk össze...
    Kegyetlen volt a 3 gyereket így nevelni, h csak családi és a gyes...
    Egy internetes ismerősöm (akinek a mai napig hálás vagyok)magánakciózott és a fórumba ahova járt beírta, h segítsenek nekünk...
    Ciki, nem ciki, de kénytelen voltam elfogadni, és igen jól esett, hogy idegen embereknek egyáltalán eszükbe jut segíteni...
    Kaptam tisztálkodó szereket, édességeket a gyerekeknek... ruhákat. Borzasztóan jól esett és jól is jött minden segítség.

    Én aztán tudom min mentél keresztül...

    A lényeg, hogy túl vagytok rajta!!! És ne foglalkozz a rosszindulatú emberekkel... Egyszer ők is járhatnak így.

    VálaszTörlés
  5. Cathy! Köszönöm! Istenem, nagyon kemény lehetett! Köszönöm a bizalmad és a kedvességed, megértésed! Nagyon jól esik!

    VálaszTörlés
  6. Sok mindent kibírunk igaz? Ami nem öl meg, megerősít.

    VálaszTörlés