A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tavasz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tavasz. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 31., vasárnap

2013. március 26., kedd

Havas tavasz

Mi is kihasználtuk a remélhetőleg utolsó nagy havazást idén. Nyakunkba vettük a téli ruhákat és a szánkót, és bár már tényleg nagyon elegünk van a hidegből és a "télből" egy jó kis délutánt töltöttünk lent. A fiúk nagyon élvezték és hát nincs is ennél fontosabb. Talpig vizesen és pirospozsgásan értünk haza reménykedve abban, hogy hamarosan tényleg beköszönt a várva várt tavasz!


















2013. március 3., vasárnap

Tavasz gyere...

Aztán volt nekem egy születésnapom is. Március 3-án ünnepeltem a 25. szülinapom. Apa délelőtt dolgozott, de amikor hazajött hozott nekem egy gyönyörű rózsacsokrot és a fiúktól kaptam bonbont. Ezek mellett pedig csinált nekem egy nagyon finom gyümölcstortát. :) 


Délután, mikor a fiúk felkeltek lementünk sétálni. Jó kis nap volt, bár igen hideg azért. Várunk tavasz nagyon!

















2012. március 22., csütörtök

Tavasz

Eljött végre...és vele a napsütés, a kellemes meleg, a madarak csicsergése. Imádom ezeket a hónapokat! Magával ragadó, túlzások nélküli (túl meleg-túl hideg) mégis a szívet legjobban melengető évszak! Minden újjászületik...a természet, a Föld és az emberek lelke is! Jaj, de nagyon jó! :-)

Ne haragudjatok, hogy ritkábban írók -pedig higgyétek el lenne miről- de mi is, mint nagyon sokan, ahogy olvasom a blogokat, kint vagyunk a szabadban. Sokat játszóterezünk, sétálunk. Olyan jó végre kimozdulni. Kevesebb, kényelmesebb ruhákban járni. A fiúk is élvezik nagyon. Dávid a játékokat (homokozás, focizás, mászókázás), a sok vele egykorú gyereket, a szabadságot. Olikám ezek mellett a felfedező utakat, hisz neki még minden új és nagyon érdekes. Öröm nézni őket. Mindkettőt más miatt persze, de akkor is érdekes a kis fejlődésük, szocializálódásuk. Még persze két emberes munka a játszóterezés, hiszen ketten 6 felé mennek! :-) Apával szoktuk levinni őket, vagy ha Ő dolgozik, akkor Anyummal és néha Hugimmal. Vannak olyan napok, hogy a Papám eljön és leviszi őket sétálni, labdázni egy órácskára...addig Én is tudok tenni-venni itthon.


Amikor itthon vagyunk még mindig nagy kedvenc a mesenézés. Minket is utolért a Bogyó és Babóca láz. De még mindig a fő kedvenc: Mickey, Donald és Goofy...na meg a mókusok, Chip és Dale.

A betegség elkerül minket Hála az Égnek!
El is felejtettem írni róla, pedig nagyon fontos, hogy kb. 2 hónapja Dávidom külön ágyban alszik. Ez azért nagy dolog, mert velem aludt ugye, mikor Oli megszületett utána is. Aztán volt egy rövid időszak, hogy a két fiú között aludtam, de ez már nem volt állapot. Praktikus volt, hiszen mind a kettő kelt éjjel...így volt a legegyszerűbb. 2 hónapja viszont Dávid külön "nagyfiús ágyban" alszik, Én Oli mellett, mert Ő még mindig nehéz eset alvásilag.Sokkal nyugodtabb, nem kel annyiszor, az éjszakai ivás is egy kortyra vagy jobb napokon nullára csökkent. Amikor nyűglődik csak a cumit kell odaadnom neki és alszik is tovább.

Cumi...hát igen! Sajnos nehéz ügy! Nagyon ragaszkodik hozzá Dávid. Kérdeztem tőle, hogy odaadja-e majd a Nyuszinak, hogy elvihesse a kis nyuszikáknak, mert nekik nincs cumijuk? A válasz határozott NEM volt! És azóta is nem a válasz minden egyes alkalommal, valami olyan arckifejezéssel, hogy " Vegyenek maguknak!" 
Nem tudom mi lenne a legjobb...ha játszik és elfoglalt, akkor nem igényli. De alváshoz, ha álmos, mesenézéshez kell. Hát majd alakul ez is, mint minden.


Dicsekedni is tudok persze, hiszen 2 hete kb. szinte csak WC-be pisil...állva. Élvezi nagyon! Olyan ügyeske! Csak a gatyó le-fel húzásánál kell segítség, amúgy elrendezi magát teljesen! Büszke vagyok...nem kicsit! :-)

Olikám Drágám 12 fogú lett és nagyon- nagyon Anyás. Egész nap rajtam csüng és el nem tévesztene szem elől egy percre sem. Puszilgat mindenkit, ölelget...olyan jó! Bújós kis törpém! Imádom. Beszélgetni még nem igazán akar, de majd eljön ennek is az ideje.

Egész nap pörögnek, csak alváskor van nyugi. Okos, ügyes és gyönyörű gyerekek...és az Enyémek! Imádom Őket!

2011. április 15., péntek

Elmúlt napok...

Itt vagyunk és jól vagyunk. Amíg jó idő volt minden nap lent voltunk, így elég nehezen vészeltük át ezeket a szeles és hideg, esős napokat. Elvileg hétvégétől jó időt mondanak és elvileg a szeszélyes áprilisi napoknak is vége...jaj, remélem! Dávidkánk minden nap követelné a játszóteret, amíg csak szél volt, de sütöt a nap le is mentünk, de aztán olyan hideggé vált az idő, hogy nem lehetett. :-( 
Készülök a Húsvétra nagy erőkkel. A tojáson kívül már minden megvan. Sajnálom, hogy ez az ünnep is elveszítette már a régi varázsát, mert én nagyon szeretem, mint az összes ünnepet. Imádok tojást festeni és készülődni. Annyira a locsolkodásért nem rajongok, de ez vele jár. Idén Apa és Dávid kelnek útra, nem mennek sok felé csak, hogy azért élvezze kicsit Dave. Oli még pici, Ő marad itthon velem. :-) Őszintén nagyon szeretném átadni a gyerekeimnek az ünnepek szeretetét és hagyományait. Ezért szomorít el, hogy ennyire megy ki a divatból a húsvétolás. Az is elszomorít, hogy a lényege is megváltozott. A mai gyerekek nem a piros tojásért, hanem a pénzért mennek locsolni. Ez nagyon szomorú. 
Gyerek jól vannak. Elevenek és egészségesek! Dávidkám nagyon imád játszani. Mindene a játék. Nagyon szépen fejlődik a beszéde. Olyan, mint a szivacs. Ha mondunk egy szót próbálja utánunk mondani. Mondja már, hogy : játszi(játszótér), hinka(hinta), homokoz(homokozó), busz, labda, teteje, baba, mama, papa, dédi, anya, apa, jájá(A hugomat hívja így), pipi, bácsi, néni, cica, kutyus, iszi, ama(kaja), pápá, dádá, puszi, papagáj, cukor, koka(kocka), kukus(kutyus), moto(motor), stb. Imád rajzolni!
Olivér is szépen fejlődik. Igazi kis mosoly baba. Imád enni és szépen forog már. Amit a kezébe adunk megtartja. Imád fürdeni is. Ha egy nap nem megyünk vele levegőre, akkor este tisztára nyűgös. Ki kell raknom az erkélyre!
Én jól vagyok! Azóta sem voltam rosszul. Várom, hogyhívjanak a műtét miatt! Kaptam apától egy szép telefont, azért mert ellátom a gyerekeinket fáradságot nem kímélve. Mondtam, hogy ez a dolgom, de Ő ezzel akart kedveskedni nekem! Köszönöm neki! Szeretlek!
És akkor most egy két kép a fiúkról: