2012. március 22., csütörtök

Tavasz

Eljött végre...és vele a napsütés, a kellemes meleg, a madarak csicsergése. Imádom ezeket a hónapokat! Magával ragadó, túlzások nélküli (túl meleg-túl hideg) mégis a szívet legjobban melengető évszak! Minden újjászületik...a természet, a Föld és az emberek lelke is! Jaj, de nagyon jó! :-)

Ne haragudjatok, hogy ritkábban írók -pedig higgyétek el lenne miről- de mi is, mint nagyon sokan, ahogy olvasom a blogokat, kint vagyunk a szabadban. Sokat játszóterezünk, sétálunk. Olyan jó végre kimozdulni. Kevesebb, kényelmesebb ruhákban járni. A fiúk is élvezik nagyon. Dávid a játékokat (homokozás, focizás, mászókázás), a sok vele egykorú gyereket, a szabadságot. Olikám ezek mellett a felfedező utakat, hisz neki még minden új és nagyon érdekes. Öröm nézni őket. Mindkettőt más miatt persze, de akkor is érdekes a kis fejlődésük, szocializálódásuk. Még persze két emberes munka a játszóterezés, hiszen ketten 6 felé mennek! :-) Apával szoktuk levinni őket, vagy ha Ő dolgozik, akkor Anyummal és néha Hugimmal. Vannak olyan napok, hogy a Papám eljön és leviszi őket sétálni, labdázni egy órácskára...addig Én is tudok tenni-venni itthon.


Amikor itthon vagyunk még mindig nagy kedvenc a mesenézés. Minket is utolért a Bogyó és Babóca láz. De még mindig a fő kedvenc: Mickey, Donald és Goofy...na meg a mókusok, Chip és Dale.

A betegség elkerül minket Hála az Égnek!
El is felejtettem írni róla, pedig nagyon fontos, hogy kb. 2 hónapja Dávidom külön ágyban alszik. Ez azért nagy dolog, mert velem aludt ugye, mikor Oli megszületett utána is. Aztán volt egy rövid időszak, hogy a két fiú között aludtam, de ez már nem volt állapot. Praktikus volt, hiszen mind a kettő kelt éjjel...így volt a legegyszerűbb. 2 hónapja viszont Dávid külön "nagyfiús ágyban" alszik, Én Oli mellett, mert Ő még mindig nehéz eset alvásilag.Sokkal nyugodtabb, nem kel annyiszor, az éjszakai ivás is egy kortyra vagy jobb napokon nullára csökkent. Amikor nyűglődik csak a cumit kell odaadnom neki és alszik is tovább.

Cumi...hát igen! Sajnos nehéz ügy! Nagyon ragaszkodik hozzá Dávid. Kérdeztem tőle, hogy odaadja-e majd a Nyuszinak, hogy elvihesse a kis nyuszikáknak, mert nekik nincs cumijuk? A válasz határozott NEM volt! És azóta is nem a válasz minden egyes alkalommal, valami olyan arckifejezéssel, hogy " Vegyenek maguknak!" 
Nem tudom mi lenne a legjobb...ha játszik és elfoglalt, akkor nem igényli. De alváshoz, ha álmos, mesenézéshez kell. Hát majd alakul ez is, mint minden.


Dicsekedni is tudok persze, hiszen 2 hete kb. szinte csak WC-be pisil...állva. Élvezi nagyon! Olyan ügyeske! Csak a gatyó le-fel húzásánál kell segítség, amúgy elrendezi magát teljesen! Büszke vagyok...nem kicsit! :-)

Olikám Drágám 12 fogú lett és nagyon- nagyon Anyás. Egész nap rajtam csüng és el nem tévesztene szem elől egy percre sem. Puszilgat mindenkit, ölelget...olyan jó! Bújós kis törpém! Imádom. Beszélgetni még nem igazán akar, de majd eljön ennek is az ideje.

Egész nap pörögnek, csak alváskor van nyugi. Okos, ügyes és gyönyörű gyerekek...és az Enyémek! Imádom Őket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése