A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dave és az óvóda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dave és az óvóda. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 16., kedd

Az eltelt egy hónap

Ott fejeztem be a blogot, hogy szabadság és nyaralás. És tessék már itt van szeptember közepe és az esős őszi idő. 1 hónap telt el az utolsó bejegyzésem óta, mégis annyi minden történt.
Elmentünk nyaralni! Olyan jó volt minden. Balatonfüred gyönyörű, a szállásunk pedig egyszerűen lenyűgöző volt. Az idő miatt sem panaszkodom, hiszen csak egy nap esett az eső, de hideg nem volt egyáltalán. A Balaton és a kinti medencék vize már hűvösnek bizonyult, de a benti wellness részleg kárpótolt mindenért minket. A szobánk gyönyörű volt és nagyon tiszta. Az ételek pedig fantasztikusak...sokszor szavakat nem találtunk a kínálatot látva. Mindent összevetve csodás 5 napot töltöttünk Balatonfüreden. Sokat sétáltunk, fürödtünk és nagyon finomakat ettünk! :)








Aztán hazaérve gyors készülődés az ovi kezdés előtt. Majd 1-jén a mi két nagyfiúnk elkezdte az óvodát. Oli a kiscsoportot, Dávid pedig a nagycsoportot. Olivér jól vette az akadályt és nagyon szeret oviba járni! :)


2-án pocakbabával mentünk a dokibácsihoz. A magánrendelésen rossz minőségű volt az ultrahang, így nem derült ki, hogy Tesóka fiú vagy lány. Annyit mondott a doki bácsi, hogy talán kislány, de nem mondaná 100%-ra. 10-én voltam a kórházban 20 hetes ultrahangon, ott sem derült ki semmi, mert nem úgy feküdt, hogy meg tudják nézni. Doki bácsi annyit mondott, hogy vizsgálat közben nem látott előbukkanni semmit! :) Így még mindig izgulunk!

Dávidkám ettől a "tanév"-től elkezdett úszni járni. 9-én voltunk először és nagyon ügyes volt. Majd 11-én megint és ma is megy. Kedden és csütörtökön lesz edzése, nagyon szereti és élvezi. Remélem hamar megtanul úszni a Drágám! :)
Zajlik tehát az élet. Szerdán szülőire megyünk, hétfőn laborban voltam, előtte csütörtökön védőnőnél. Nem unatkozunk és rohan az idő...nagyon nagyon rohan....

2014. február 27., csütörtök

Sok mindenről...

Nagyon rég nem írtam már. Nem volt se kedv se idő.
Mostanában megint annyi minden történt, hogy azt sem tudom hol kezdjem el.
Sokat betegeskedünk, itt kezdem, mert ez az, ami kiteszi a napjaink nagy részét. Február 12-én éjjel Dávid befulladt. Hónapok óta, mikor beteg szamárköhögés társul a nátha mellé. Ezek a köhögések kisebb nagyobb "rohamokká" vállnak, hol rövidebb, hol hosszabb ideig tartanak. Váltottunk háziorvost, csináltattunk allergia vizsgálatot is, de negatív lett. Éjszakánként is sokat köhög és így volt ez most is. 2 napja náthás volt már, de nem köhögött, még csak nem is köhécselt. Este elaludtunk, majd éjjel arra keltünk, hogy nagyon ugatósan, szárazan köhög és fullad. Felhívtuk a mentőket, a diszpécser hölgy nagyon kedvesen kikérdezett, majd kérte, hogy rakjam a telefont a Dávid szájához, hogy hallja a légzését milyen. Azt mondta küld kollégákat. 5-6 perc elteltével ott is volt 3 nagy és piros mentős bácsi, akik kedvesen kérdezgették Dávidot. Elvitték a gyerekosztályra, Apa ment vele, Én meg később (amint Anyum odaért vigyázni Olira) utánuk. Kapott szteroidot, vettek tőle vért és inhalálnia kellett. Később lefekhetett, Én maradtam mellette éjszakára. Másnap volt Olivér farsangja, ahová Én mentem el, miután Apa fél 9-kor leváltott. Öcsi idén szuperhős volt, igazán jól állt neki ez a jelmez. Nagyon élvezte, hogy mindenki be van öltözve és azt is, hogy Én is ott vagyok vele és együtt játszunk.




A farsang után hazamentem és aludtam egyet, majd fél 6 körül mentem leváltani Apát. Aznap még benntartottak minket, és pénteken mehetünk haza.A diagnózis KRUPP. Nem örültünk, de számítottunk rá sajnos. Iskolás korára kinövi majd, hát remélem...
Másnap (pénteken) hazaengedtek minket, de a következő héten még otthon kellett maradnia, mert a dobhártyáján valami vírus fertőzés volt. Meg is betegedett sajnos, és persze hétfőre már Olivér is. Mindkettőt megpróbálta a doktornőnk kikezelni antibiotikum nélkül, de sajnos nem sikerült...megint. Olivér náthája ráment a fülére, fájt neki és magas láza volt. Szerdán kezdtük el az antibiotikumot, de vasárnap is lázas volt még és akkorák lettek a mandulái, ráadásul a füle is fájt még mindig. Levittem az ügyeletre, ahonnan felküldtek a fül-orr-gégére minket. Ott a doktornő megvizsgálta, majd közölte, hogy  fel kell szúrni a fülét. :( Nagyon sírt szegénykém, de kora estére már jól volt, nem fájt a füle és nem volt láza sem. Az antibiotikumot tovább kellett szednünk és mára szépen rendbe jött Olikám. Ma már mentünk bölcsibe is. Dávid is meggyógyult, kedd óta Ő is jár oviba. :) Remélem most egy jó darabig így marad.
"Készülök" az áprilisi beiratkozásra, hiszen szeptembertől Oli is ovis nagyfiú lesz már. Abba a csoportba fog járni, ahová Dávid is.
Dávid farsangján is túl vagyunk. 21-én volt az oviban, Dave varázsló volt idén. :)




Dávidkám igazi nagyfiú már. Egyre több dolgot csinál már önállóan és néha csak lesek miket tanul az óvodában. Tegnapelőtt mikor hazajött mondta, hogy Van-e hajós könyvünk? , mondom nincs, de miért? Mert Szilvike mondta, hogy vihet be, aki tud. Egyem meg a kis szorgalmas lelkét (remélem ez így is marad). Anyukám másnap hajnalban hozott neki hajókról képeket és azt vitte be, az óvónő megdicsérte, hogy nem felejtette el. :) Tegnap pedig már úgy jött haza, hogy hajót hajtogattak és Ő megmutatja. Minimális segítséggel meghajtotta a hajót....csak lestünk! :) Hiába idén tölti az 5-öt...rohan az idő.
Mi Apával melózunk ezerrel. Nyáron pedig megyünk nyaralni! Nagyon boldogok vagyunk. Balatonfüred a cél és a Flamingó Hotel. :) Augusztus 24-én indulunk 5 napra. Ezen a napon lesz 1 éve, hogy összeházasodtunk! :) Szóval nagyon klassz lesz!



2013. december 28., szombat

Elmúlt időszak

Nagyon régen jelentkeztem. Az igazság az, hogy nagyon betegeskedő időszakon vagyunk túl. A fiúk 1 hét közösség után 1,5-2 heteket vannak itthon. Tehetetlen és tanácstalan vagyok már. Ettől a kedvem is rossz, főleg, hogy nem tudok itthon lenni velük, mivel dolgozom. Apa és a nagyszüleim segítenek ebben hála az égnek.
Dávid, mikor oviba jár nagyon sokat fejlődik. Elkezdett felismerhetően rajzolni, szépen színez és imádja a festést is. Nem semmi dumája lett, igazi egyéniség.
Olivér is szépen beszél már mindent. Utánozza a Dávidot, semmiben nem akar alul maradni. Imádja a bölcsit, az autókat és a vonatokat.
Állandó a civakodás közöttük, ez most egy ilyen időszak. Hamarosan jövök egy hosszabb beszámolóval ígérem.

Utólag is kívánunk mindenkinek Boldog, Békés Karácsonyt! Íme pár kép a miénkről: