Téli napok...

Beköszöntött az igazi tél, a nagy hó és hideg. Nem nagyon mozdulunk ki. Eddig hetente egyszer elmentünk a dédiékhez, de ebben az időben inkább Ők jönnek hozzánk néha. Erőm sincs, meg azt sem szeretném, ha a fiúk megbetegednének. Mert nálunk az azt jelenti, hogy mind kettő elkapja. Nem szeretném...

Jól vagyunk! Dávidkám napról napra egyre okosabb és okosabb. Már számol angolul is. Igaz a kiejtés nem tökéletes, de felismerhető. :-) Küzdünk az éjszakai szobatisztasággal, mert az valahogy még nem sikerül. Nem gondolnám, hogy el vagyunk késve, vagy hogy le lennénk maradva, hiszen nappal már szobatiszta és előfordul olyan is, hogy éjjel sem pisil be, de ez még igen ritka. Nem siettetem, alakul majd ez is. Mindezek mellett egyedül eszik evőeszközökkel és pohárból iszik már. Beszél mindent, de mindent. Mondatokban, összetett mondatokban. Ezzel nincs gondunk. Mondókázik is már, amit tud az a Boci-boci tarka. De sok mesét is néz és énekli a dalokat, amik a mesékben vannak. Olyan édes, kis szégyenlős olyankor. Imád focizni, könyveket nézegetni, rajzolni, építőzni és autózni. Igazi gondoskodó nagy testvér, aki mindig figyel arra, hogy Olika mit csinál, hol van. Ha nem látja keresi. Ha megkérdezem mit csinál Öcsi, megy és megnézi, majd elmondja nekem. Be szokta vezetni kézen fogva a konyhából, mert oda nem szabad menni. Nagyon jól elvannak már együtt. Eljátszanak sokszor. Dávidnak már többször lenne igénye a közös játékra, de Oli még nem mindig érti mit szeretne vagy egyedül akarja felfedezni a világot. Alakul majd ez is és olyan jó érzés ezt látni. Nagyon  kötődnek egymáshoz, hatalmas a szeretet közöttük. Reggel első dolguk, amikor felkelnek, hogy egymást keresik. Dávid meg szokta puszilni és köszön neki, hogy "Szia Olika!". Lefekvéskor szomorkodik, hogy Öcsinek aludnia kell menni. Érzem és látom már, hogy jó lesz nagyon ez a kicsi korkülönbség, de azért még mindig vannak nehéz idők, amikor a hajam tépem. :-) Nagyon szépen gyakorolja Dávid a levetkőzés-felöltözés művészetét. Nagyon ügyeske! Sokszor szeretne már bili helyett a WC-be végezni a dolgát. Mindezek mellett pedig egy szeretet gombóc, akit imádunk...még ha néha eget verően rossz is tud lenni. :-)

Olikánk is ügyeskedik. Nem nagyon akar beszélgetni, de nem sietettem. Elég akaratos kis pasi és sokszor látom, hogy ha nem figyelünk el-elejt egy egy szavacskát, de ha kérem, hogy mondja azért sem. Most valahogy mégis megtört a jég. Egyik nap fürdés közben mondtam neki, hogy hoppá. És Ő is elismételte. Nagyon büszke volt magára és Én is rá. Másnap bepróbálkoztam az Apával és néha sikerült is, de legtöbbször inkább Papa lett belőle vagy Baba. :-) Amit viszont magától sajátított el az a Tessék! Ad valamit a kezünkbe és mondja mellé, hogy Tess! Olyan édes és büszke. Tapsolni szoktunk és Ő is tapsol velünk. Élvezi és körbe néz, hogy mindenki tapsol-e. Ügyes kis Drágám. Március 4-én töltjük a 15 hónapot. 5-én megyünk a védőnőhöz és 7-én a doktornőhöz az oltásért! Félve várom, mert nem tudom, hogy fogja viselni, de remélem minden oké lesz! Sírás lesz, erre esküdnék! Imádja a Bátyját! Figyeli és követi. Eltanul mindent...a rosszat is! :-) Nagyon bújós kisfiú, és nagyon Anyás! Nyugodtabb személyiség, mint a Dávid. Dave egész nap meg sem áll sokszor. Ő eljátszana egyedül és el is játszik, ha Dave nem zavarja meg...ritkán fordul elő sajnos. Oli feltalálja magát egyedül is, Dávid nagyon ritkán sajnos. Igazi örökmozgó!

Oli viszont abban is hasonlít Dávidra, hogy nagyon jó evő. Nagy szerencsém van velük. Sok mindent-Oli mindent-megesznek. Dávid mostanában elég válogatós lett sajnos. A párizsi jöhetne egész nap minden mennyiségben.

Nem sokára beiratkozás az oviban. Még pontos dátumot nem tudok, csak, hogy márciusban lesz! Nagyon várjuk már!

Hála Istennek nem betegek és mi sem! Örülök, hogy nincs ilyen jellegű gond nálunk!