Hétfőn befeküdtünk a kórházba. Aznapra csak egy hallás vizsgálat volt. El is mentünk és a délutáni vizitnél már ki is derült, amit a hallás vizsgálaton is megemlített a hölgy, Dávid füle rendbe jött, így nem kell felszúrni. Nagyon boldog voltam. Féltem a következményeitől, hogy mi lesz utána. Sok rémtörténetet hallottam már. A műtétre kigyógyultunk az összes ovis nyavalyánkból, csak a köhögés maradt meg és úgy néz ki a füle is csak átmenetileg volt beteg. A bent létet megkönnyítette, hogy a Tesóm kölcsönadta a laptopját, így tudtunk mesét nézni és játszani napközben. Ha nem lett volna...hát nem is tudom. Az Én fiam nem az az elülős fajta. Most a Hupikék Törpikék a sláger nálunk, hiszen a második részét a moziban is megnéztük nem rég. Az elsőt is letöltöttük és az ment egész nap szinte. Aranyos kis mese, Én is szívesen nézem. A blogruhánk is e mese mintájára változott meg. :)
Kedden reggel éhgyomorra maradt Dávid. Nyolckor felkísértük a műtő játszószobájába, ahol a nővérkével játszottak. Három kisgyerek várt erre a műtétre, Dave volt a második. 10 előtt hozták vissza a szobájába. Sírt és agresszív volt. A beteghordót megharapta és megkarmolta. :( Viszonylag hamar sikerült megnyugtatnunk és elaludt, de csak 20 percre. A doktornő bejött és elmondta, hogy minden rendben volt, szép nagy orrmandulái voltak. Holnap mehetünk haza. Egészen 15 óráig fent volt. Ezzel az volt a gond, hogy műtét után 2 óráig nem ihatott és nem ülhetett fel. Ez az időszak hisztikkel teli volt....Aztán jött a nővérke és adott teát. Utána 15 óráig az ágyon ülhetett, de leszállni csak WC-re lehet. Aggódtam. Örültem volna ha alszik, pihen. Nem akart. Valahányszor megemlítettem hisztiben tört ki. Aztán megengedte, hogy bekapcsoljam a törpöket. Mondtam, hogy együtt fekve nézzük. Tudtam, hogy elalszik rajta és hála az égnek igazam volt. Három körül elaludt. 15:50-kor felkelt pisilni, majd visszaaludt 18 óráig. Ekkor már mondták a nővérek, hogy jó lenne ha enne valamit. Felkelt és evett két vajas kenyérbelét, egy joghurtot és egy krémtúrót. Utána még játszottunk, majd 21 órakor elaludt. Hányás nem volt hála az égnek. Az éjszaka csendes és nyugodt volt.
Szerda reggel még megvizsgálta a doktornő, majd 8 körül már kezünkben a zárójelentéssel sétáltunk ki a kórházból.
Jó újra itthon. Ma már minden a régi. Rosszcsontkodik és pörög ezerrel. :) Remélem ezután neki is jobb lesz az egészsége valamennyire. Büszke vagyok rá, mert ahhoz képest nagyon jól viselte ezt a 2 napot! Édes Kincsem!
Nem tudom mikor jelentkezem legközelebb, mert a következő hét elég sűrű lesz és utána is. De jövök majd mindenképp, hiszen mesélnivalóm lesz bőven! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése