2013. augusztus 11., vasárnap

Útra készen...

Holnap fekszünk be a kórházba. Félek. Dávid azt mondja nem fél és nem is látom rajta, majd meglátjuk. A dolgok nagyját már elcsomagoltam és mellette készítettem még egy pakkot Olinak is, akit ma este viszek át a Papámékhoz. Ők fognak rá vigyázni, mert Apára szükségünk lesz a kórházban, Anyukám pedig dolgozik, aztán jön be hozzánk. Tudom, hogy jó helyen lesz, hogy jó lesz neki ott, hiszen lesik majd minden kívánságát, mégis a szívem...nagyon fog hiányozni. :'( De nekem most muszáj jó helyen tudnom, ahhoz hogy csak Dávidra tudjak koncentrálni. Szeretném ha már túl lennénk rajta, ha már itthon lennénk. Hamar elmegy ez a pár nap tudom, de most mégis siettetném jobban és jobban. Jelentkezem, ha hazaértünk. Kéretik a drukk! :)


2 megjegyzés: